Blog - Négy új előadással készül az új évadra a szabadkai Népszínház magyar társulata

Az évad első bemutatójaként Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét állítja színpadra a társulat László Sándor rendezésében. Körmöci Petronella kiemelte: a darabot körülbelül három évtizede óriási sikerrel, több mint százszor játszotta a szabadkai Népszínház. A darab érdekessége ezúttal az, hogy élő zenével megy az előadás, mert erre nem nagyon volt lehetőség azóta, hogy megszüntették a Népszínház zenekarát. Emellett pedig a koronavírus-járvány kitörése óta először  szerepelhet együtt a színpadon a teljes társulat.

Szabadka - a szecessziós város

Írásos dokumentumok Szabadkát először 1391-ben említik Zabotka vagy Zabadka néven.Területe a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. A települést Mátyás király 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta, aki 1470-ben várat építtetett. A mohácsi csatát (1526) követő zűrzavaros időszakban Jovan Nenad (magyarosan Cserni Jován) kiáltotta ki magát a környék urává, és ez lett a délvidéki felkelés központja, amely röviddel ezután megszűnt. Történelmi szempontból ez csak annyiban bizonyul jelentősnek, hogy szerb források előszeretettel hivatkoznak rá, és a város főterén szobrot állítottak „legendás” alakjának. 1542-ben a törökök elfoglalták a várost, és majd csak 1686-ban, tehát mintegy százötven év múlva lesz szabad újra. A hódoltság megszűnte után lakosainak katonai érdemeiért és hűségéért Mária Terézia előbb Szent Mária névvel kamarai mezővárossá, majd 1779-ben Mária Theresiopolis néven szabad királyi várossá emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a város a győztes kaponyai csatának köszönhetően magyar kézen maradhatott. A rohamos fejlődés a XIX. század második felében indult meg: 1869-ben vasúti közlekedés köti össze a világgal, a magyar millenniumra (1896) megnyitják az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos jár Szabadka és Palicsfürdő között. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést, mint ezekben a „boldog békeidőkben”. Ekkor nyeri el a város szecessziós arculatát. Az első világháború végén, 1918. november 13-án a szerb és a francia csapatok bevonultak Szabadkára, 1920. június 4-én hivatalosan is elszakították a történelmi Magyarországtól és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Rövid időre, Jugoszlávia felbomlása után, 1941 és 1944 között Szabadka ismét Magyarországhoz került.

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) ma Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzet székhelye.

Szabadkai szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Online községi szavalóverseny
  • A Népszínház Magyar Társulatának előadásai
  • A fennálló COVID 19 járványhelyzet miatt, a versenyen résztvevők egészségének megvédése érdekében a meghirdetett Népem Költője elnevezésű községi szavalóverseny 2021. március 12-e helyett 2021. március 19-én, online formában lesz megtartva, a ZOOM alkalmazáson keresztül. Ahhoz, hogy egyforma feltételeket biztosítsunk a versmondóknak, a versmondásról felvételt kell készíteni, melyet legkésőbb keddig, 2021. március 16-ig kell eljuttatni a következő e-mail címre: gbibliotekasubotica@gmail.com. Ha nagyobb fájlokról van szó, akkor pedig a https://wetransfer.com/ aplikáció segítségével kell továbbítani. Mint az előző években is a szavalók három korcsoportban versenyeznek: fiatal korcsoport (az általános iskolák alsósai: elsőtől negyedik oszályig), középső korcsoport (az általános iskolák felsősei: ötödiktől nyolcadik osztályig) és az idősebb korcsoport (középiskolások). Az online verseny felvétele megtalálható lesz a Szabadkai Városi Könyvtár You Tube csatornáján. A körzeti szavalóverseny 2021. március 24-én szintén online lesz megtartva.

  • 06. 02. szerda - Michel Tremblay - Parti Nagy Lajos: Sógornők (19.00, Jadran Színpad). 06. 04. péntek - Kai Hensel: Klamm háborúja (19.00, Jadran Színpad). 06. 09. szerda - Branislav Nušić nyomán: A gyászoló család (19.00, Jadran Színpad). 06. 13. vasárnap - Somogyi Gyula - Eisemann Mihály - Zágon István: Fekete Péter (évadzáró előadás) (19.00, Jadran Színpad).

    Vendégjátékok: 06. 16. szerda - Branislav Nušić nyomán: A gyászoló család (20.00, 38. Nušić-napok, Smederevo). 06. 19. szombat - Georges Feydeau: Osztrigás Mici (20.30, Mórahalom). 06. 21. hétfő - Branislav Nušić nyomán: A gyászoló család (19.00, Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja).