Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.
A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.
Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.
A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.
A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.
A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.
Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.
Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat! www.opusztaszer.hu.
(X)
Szabadkai kitüntetettek augusztus 20-a alkalmából
A magyar-délszláv kapcsolatok és a délvidéki magyarság sorsának hiteles bemutatása érdekében végzett kiemelkedő tudományos munkája, valamint az 1945 utáni magyar politikai emigráció történetének kutatásában elért eredményei elismeréseként magas szintű magyar állami kitüntetésben részesült Dévavári Zoltán, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar egyetemi docense, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta meg Budapesten.
A Novák Katalin magyar köztársasági elnök által adományozott elismerést Dévavári Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető minisztertől vehette át. A Magyar Arany Érdemkereszttel szakmai és tudományos munkáját ismerték el. Az említett elismerés a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál.
Négy új előadással készül az új évadra a szabadkai Népszínház magyar társulata
Négy bemutatóval, zenés előadásokkal és drámával is várja a közönséget a 2022/2023-as évadban a szabadkai Népszínház magyar társulata.
Az évad első bemutatójaként Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét állítja színpadra a társulat László Sándor rendezésében. Körmöci Petronella kiemelte: a darabot körülbelül három évtizede óriási sikerrel, több mint százszor játszotta a szabadkai Népszínház. A darab érdekessége ezúttal az, hogy élő zenével megy az előadás, mert erre nem nagyon volt lehetőség azóta, hogy megszüntették a Népszínház zenekarát. Emellett pedig a koronavírus-járvány kitörése óta először szerepelhet együtt a színpadon a teljes társulat.
Az évad második bemutatójaként William Shakespeare Othello című darabját Puskás Zoltán állítja színpadra. Az előadás a rítusok, rituálék felé mozdul el, és nem a klasszikus fordítások szövegét használják majd, hanem a Márton László-féle 2009-es változatot.
Borisav Stankovic énekes cigánylányról és a patriarchális társadalomról szóló darabját, a Kostanát az évad második felében mutatják be. Az előadást Andrej Boka rendezi. Az eredetileg szerbül írt darabot új magyar fordításban láthatja a közönség újév után.
Körmöci Petronella elmondta, nagyon súlyosan érinti a társulatot, hogy egyre kevesebb támogatást kapnak a színházak, ezért eredetileg csak három bemutatót terveztek az évadra, végül sikerült támogatást szerezniük egy negyedik új előadásra is, de "ez már messze nem az a támogatás, amelyből valójában színházat lehet csinálni".
Így az évad végén mutatják be Caryl Churchill Az iglic című darabját. Az előadás érdekessége, hogy a szabadkai teátrum történetében először a színészek mellett bábok is szerepelnek az előadásban, amelyet Siflis Anna rendez áprilisban.
Mindezek mellett készül egy előadás a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - hívta fel a figyelmet a társulatvezető. Barta Lajos Szerelem című művét a felvidéki Czajlik József rendezi, a dramaturg pedig Gyarmati Kata, a szabadkai Népszínház magyar társulatának korábbi vezetője - részletezte Körmöci Petronella, aki hozzátette, a szabadkai teátrum két színésze szerepel az előadásban.
Fotó: Olvasópróba. Barta Lajos Szerelem című darabját Czajlik József rendezi. Fotó: facebook.com/bartokszinhaz
Nyolc magyar filmet láthat a közönség a palicsi filmfesztiválon
Hat magyar filmet láthat a közönség az idei palicsi filmfesztivál Új magyar filmek című válogatásában, és további kettőt egy-egy versenykategóriában július 16. és 22. között.
Ebben a kategóriában lesz látható Pacskovszky József Kék róka című filmje. A harmincas évek Budapestjén játszódó romantikus alkotásban a szerelem, a hűtlenség és az emancipáció is megjelenik.
Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című filmjét is bemutatják a fesztivál keretében. A film a kisember kiszolgáltatottságát mutatja be egy egyedül élő idős asszony kilakoltatási ügyén keresztül.
Eperjes Károly filmjét, amely az 1950-es évek magyarországi keresztényüldözéséről szól, szintén bemutatják Palicson, illetve Szabadkán. A Magyar Passió a második világháború utáni időben újrainduló ferences rend egy szerzetesének megpróbáltatásait, illetve az őt kínzók változásait mutatja be.
A Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényéből készült film is bekerült az új magyar filmek válogatásába. Paczolay Béla a regény történetét a húszas évekből a hatvanas évekbe helyezte át.
A Lélekpark című fantasy-thrillerben egy férfi az állatkertben a krokodilok között ébred fel, de nem emlékszik arra, hogyan került oda, de arra sem, mi történt vele az utóbbi három évben. Odegnál Róbert és Horváth Illés alkotását most először láthatja a vajdasági közönség.
Ebben a válogatásban kapott helyet Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje is. A fiatalok útkeresését vászonra vivő alkotása túlzásoktól sem mentes, de pontosan megragadja azokat a problémákat, amelyekkel a húszas éveik végén, harmincas éveik elején járók szembesülnek nap mint nap.
Ezen felül a fesztivál versenyprogramjában indul Csuja László és Nemes Anna Szelíd című filmje, az időszerű problémákkal foglalkozó Párhuzamok és ütközések című kategóriában pedig bemutatják Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című alkotását.
A magyar filmek vetítését a palicsi filmfesztivál a Nemzeti Filmintézettel együttműködésben valósítja meg.
Az idei palicsi filmfesztiválon több mint 130 filmet láthat a közönség 15 válogatásban Palicson és Szabadkán. Számos alkotás szerbiai és térségbeli bemutatója éppen a palicsi filmes ünnepen lesz. A filmbemutatók mellett koncertek, kiállítások, műhelymunkák és szakmai előadások is várják az érdeklődőket.
Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház
A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.
A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.
Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit.
Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.
Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.
Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.
A Kárpátia Borház
A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.
Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.
Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.
A hétvégén veszi kezdetét a XXVIII. Európai Filmek Palicsi Fesztiválja
Népművészeti tábor a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban
Elkezdődött a Már minálunk... elnevezésű népművészeti tábor a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban
A július 9-ig tartó táborba 15 fiatal jelentkezett. Az eseményen egyéb programok mellett népi énekeket, néptáncokat és agyagozást tanulhatnak a gyerekek.
A szabadkai Népkör ezzel párhuzamosan az óvódásoknak is szervez programot. Az Aranykapu Vakáció elnevezésű esemény július 7-étől kezdődik és egészen augusztus 22-éig tart.
A nyáron ezen kívül színjátszó és képzőművészeti tábort is fognak tartani.
Forrás: pannonrtv.com Fotó: Gál Hermina (Pannon RTV)
Koncertek a Zenepavilonban
A Palicsi Park Kft. meghirdette új programsorozatát, ami egy régi hagyomány újraélesztését tűzte ki céljául. A terv szerint egész nyáron szabadtéri koncerteket szerveznek szombatonként a Zenepavilonban. A helyszínválasztás sem véletlenül alakult úgy ahogy, hiszen anno pontosan ezzel a céllal épült meg maga a pavilon, azonban az elmúlt években sajnos csak különböző eseményekhez kötődően tartottak zenei fellépéseket.
A legutóbbi hétvégén indult a Nyári koncertek a palicsi Zenepavilonban rendezvénysorozat, mely a tervek szerint az egész nyarat felöleli majd. Minden szombaton 18 órától koncertekre várják az érdeklődőket, a tópartján sétáló embereket. A nyitórendezvényen dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város képviselő-testületének elnöke szólalt fel elsőként, aki elmondta, hogy a régi hagyomány újraélesztése a cél ezzel, az pedig mindig örömmel tölti el, ha olyan lépéseket tesznek, amivel Palics régi fényét hozhatják vissza.
Rámutatott, hogy a Zenepavilont ugyanazon a napon adták át, mint a Víztornyot, a Női strandot és a Vígadót, valamint a szabadkai Városházát. Bíró Károly volt ekkoriban a polgármester és az ő vezetése alatt épülhettek meg ezek a mai napig is meghatározó épületek. Érdekesség, hogy a Zenepavilon Szabadka város legkisebb szecessziós építményeként van nyilvántartva. Ezen túl köszönetet mondott a Palicsi Park Kft., valamint a Palics-Ludas Közvállalat dolgozóinak, mert miattuk olyan szép a fürdőhely és környezete. Kifejezte háláját a zenészeknek, előadóknak, akik elfogadták a felkérést és teljesen díjmentesen szórakoztatják majd a kilátogatókat. A kialakult program pedig igen minőségire és sokszínűre sikerült.
Az első alkalmon a Gordanov blues ghetto együttesét hallhatta a közönség. A nyár hátralévő részére pedig a következő a terv:
Június 26-án klasszikus zenével jelentkeznek a szabadkai és törökkanizsai zeneiskolák növendékei; július 3-án a Szabadkai Fúvószenekar ad koncertet; július 10-én a délvidéki Aranyfuvolát láthatja a nagyérdemű; július 17-én a VIS Limunada együttese hozza el az 50-es, 60-as éveket; július 24-én újfent a Szabadkai Fúvószenekar lesz látható; július 31-én Nikola Radonjić rock koncertjének lesz helyszíne a pavilon; augusztus 7-én a Pnemua Quartett játszik jazz és örökzöld dalokat; augusztus 21-én a Pannon evergreen tölti be zenével a helyet, míg az utolsó nyári hétvégét és az évadot harmadik jelenésével ismét a Szabadkai Fúvószenekar klasszikus zenei projektje zárja majd.
Forrás: vajma.info Fotó: Pannon RTV
Szeptember elsejére elkészül Szabadkán a magyar Vackor Óvoda
Az új épület földszintjén két bölcsődei, az emeleten pedig három óvodai csoportszobát alakítanak ki, melyek összesen mintegy 100 kisgyermek fogadására lesznek alkalmasak.
A munkálatok befejezését július végére tervezik, ezután következik az épület műszaki átvétele és az intézmény bejegyzése a tartományi illetékes titkárságnál.
A Vackor Szabadkai Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő- és Gyakorlóintézmény alapkövét egy éve helyezték. A projekt Magyarország kormányának támogatásával valósul meg, a telek tulajdonosa és a beruházó pedig a Szekeres László Alapítvány.
Minden szempontból a legkorszerűbb óvoda létrehozására törekedtek, a korosztályok szerint elkülönített csoportszobákhoz külön öltözők és mosdók kapcsolódnak. Továbbá a kicsiket több közösségi tér, külső udvar, tornaterem és jól felszerelt játszótér is várja az új épületben. A tervek szerint az intézménynek 20-25 alkalmazottja lesz.
Az intézmény a szülőföldön való megmaradást szeretné ösztönözni. A létrejövő intézménynek várhatóan már egy év múlva lesz egy kihelyezett tagozata Újvidéken, de a jövőben tervben van több ilyen tagozat létrehozása.
Az intézmény nevelő és gyakorló óvoda is lesz egyben, amely lehetőséget biztosít majd a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar óvodapedagógusainak, valamint a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ által szervezett képzéseken résztvevő hallgatóknak a gyakorlati munkára.
Az óvoda a szabadkai Radić fivérek utcában található.
Forrás: pannonrtv.com Fotó: Pannon RTV
Délvidéki tehetségeket díjaztak
Immár kilencedik alkalommal került sor a Vajdaság Tehetség Gálára, amit a szabadkai városháza dísztermében rendeztek meg. A korábbiakhoz hasonlóan most is öt – öt kategóriában (természettudományok, társadalomtudományok, sport és mozgáskultúra, képzőművészet és filmművészet, valamint zeneművészet) választották meg a két – két legjobb kistehetséget, illetve két – két ígéretes tehetséget. Ezeken túl kiosztásra került a Kiváló tehetség és a Tehetséges fiatal címek is, ezeket egy – egy személy kaphatott meg; valamint két tehetség nagykövetet is megválasztottak.
A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács elnöke, Szűcs Emese elmondta, hogy mindig örömteli feladat ennek a gálának a megszervezése, minden alkalommal egy ünnep, hiszen a tehetséges fiatalok köszöntik ily módon. Rámutatott, hogy a fiatalok a szorgalom, a kitartás és a kemény munka következtében nagy eredményeket értek el, ezért jutalmazzák őket. A Délvidéken minden fiatal számára példaképek lehetnek a tehetségnagykövetek, akiket megválasztanak.
Nagykövetnek most Dr. Kiss L. László fizikust, csillagászt, kutatóprofesszort, valamint PhD és DLA Vitkay – Kucsera Ágota egyetemi tanárt választották. Utóbbi elmondta, hogy nagyon meglepődött, mikor megtudta, hogy tehetség nagykövetnek jelölték. Természetesen ez csak még tovább motiválja, hogy a jövőben minél többet kapjanak tőle a diákjai. Tény, hogy a tehetségek saját maguk hozzák meg a döntéseik azzal kapcsolatban, merre fejlődnek tovább, de a tanárok szerepe mindig hatalmas. Szerencsésnek érzi magát, hiszen számos tehetséges fiatallal dolgozhatott együtt és került ki a keze alól.
A másik nagykövet, Kiss L. László csillagász 1991-ben a szabadkai gimnáziumot fejezte be, majd Szegeden folytatta tanulmányait. Hét, Ausztráliában eltöltött év után költözött Budapestre, ahol az elmúlt tizenkét évet leélte. A gyökereit azonban ő is őrzi, családja Horgoson él. Rámutatott, hogy a szülőföldön kapott elismerés mindig egy kicsivel többet jelent. Munkássága során számos kisbolygót felfedezett már és volt, amit édesanyjáról, illetve szülővárosáról nevezett el. A fiataloknak pedig azt üzeni, hogy a sikerhez elengedhetetlen a szerencse, a kitartás és a rengeteg tanulás, de nagyon fontos, hogy szeressék azt, amit csinálnak.
A IX. Vajdasági Tehetség Gálát az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, illetve a Nemzeti Tehetség Program.
Forrás: vajma.info Fotó: Huszár Krisztián / Pannon RTV