Szeptember elsejére elkészül Szabadkán a magyar Vackor Óvoda

Az új épület földszintjén két bölcsődei, az emeleten pedig három óvodai csoportszobát alakítanak ki, melyek összesen mintegy 100 kisgyermek fogadására lesznek alkalmasak. 

A munkálatok befejezését július végére tervezik, ezután következik az épület műszaki átvétele és az intézmény bejegyzése a tartományi illetékes titkárságnál. 

A Vackor Szabadkai Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő- és Gyakorlóintézmény alapkövét egy éve helyezték. A projekt Magyarország kormányának támogatásával valósul meg, a telek tulajdonosa és a beruházó pedig a Szekeres László Alapítvány. 

Minden szempontból a legkorszerűbb óvoda létrehozására törekedtek, a korosztályok szerint elkülönített csoportszobákhoz külön öltözők és mosdók kapcsolódnak. Továbbá a kicsiket több közösségi tér, külső udvar, tornaterem és jól felszerelt játszótér is várja az új épületben. A tervek szerint az intézménynek 20-25 alkalmazottja lesz. 

Az intézmény a szülőföldön való megmaradást szeretné ösztönözni. A létrejövő intézménynek várhatóan már egy év múlva lesz egy kihelyezett tagozata Újvidéken, de a jövőben tervben van több ilyen tagozat létrehozása. 

Az intézmény nevelő és gyakorló óvoda is lesz egyben, amely lehetőséget biztosít majd a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar óvodapedagógusainak, valamint a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ által szervezett képzéseken résztvevő hallgatóknak a gyakorlati munkára. 

Az óvoda a szabadkai Radić fivérek utcában található. 

Forrás: pannonrtv.com                                Fotó: Pannon RTV

Délvidéki tehetségeket díjaztak

Immár kilencedik alkalommal került sor a Vajdaság Tehetség Gálára, amit a szabadkai városháza dísztermében rendeztek meg. A korábbiakhoz hasonlóan most is öt – öt kategóriában (természettudományok, társadalomtudományok, sport és mozgáskultúra, képzőművészet és filmművészet, valamint zeneművészet) választották meg a két – két legjobb kistehetséget, illetve két – két ígéretes tehetséget. Ezeken túl kiosztásra került a Kiváló tehetség és a Tehetséges fiatal címek is, ezeket egy – egy személy kaphatott meg; valamint két tehetség nagykövetet is megválasztottak.

A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács elnöke, Szűcs Emese elmondta, hogy mindig örömteli feladat ennek a gálának a megszervezése, minden alkalommal egy ünnep, hiszen a tehetséges fiatalok köszöntik ily módon. Rámutatott, hogy a fiatalok a szorgalom, a kitartás és a kemény munka következtében nagy eredményeket értek el, ezért jutalmazzák őket. A Délvidéken minden fiatal számára példaképek lehetnek a tehetségnagykövetek, akiket megválasztanak.

Nagykövetnek most Dr. Kiss L. László fizikust, csillagászt, kutatóprofesszort, valamint PhD és DLA Vitkay – Kucsera Ágota egyetemi tanárt választották. Utóbbi elmondta, hogy nagyon meglepődött, mikor megtudta, hogy tehetség nagykövetnek jelölték. Természetesen ez csak még tovább motiválja, hogy a jövőben minél többet kapjanak tőle a diákjai. Tény, hogy a tehetségek saját maguk hozzák meg a döntéseik azzal kapcsolatban, merre fejlődnek tovább, de a tanárok szerepe mindig hatalmas. Szerencsésnek érzi magát, hiszen számos tehetséges fiatallal dolgozhatott együtt és került ki a keze alól.

A másik nagykövet, Kiss L. László csillagász 1991-ben a szabadkai gimnáziumot fejezte be, majd Szegeden folytatta tanulmányait. Hét, Ausztráliában eltöltött év után költözött Budapestre, ahol az elmúlt tizenkét évet leélte. A gyökereit azonban ő is őrzi, családja Horgoson él. Rámutatott, hogy a szülőföldön kapott elismerés mindig egy kicsivel többet jelent. Munkássága során számos kisbolygót felfedezett már és volt, amit édesanyjáról, illetve szülővárosáról nevezett el. A fiataloknak pedig azt üzeni, hogy a sikerhez elengedhetetlen a szerencse, a kitartás és a rengeteg tanulás, de nagyon fontos, hogy szeressék azt, amit csinálnak.

A IX. Vajdasági Tehetség Gálát az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, illetve a Nemzeti Tehetség Program.

Forrás: vajma.info                 Fotó: Huszár Krisztián / Pannon RTV

Bemutatták Bíró Tímea új kötetét a Kortárs Galériában

Kedd este került bemutatásra a szabadkai Kortárs Galériában Bíró Tímea második kötete, amely a Hosszú címet viseli. Az este folyamán vele a Forum Könyvkiadó szerkesztője, Berényi Emőke beszélgetett. Ludovico Einaudi kortárs zeneszerzője Run című művének videóváltozatát láthatták az egybegyűltek a rendezvény elején; ezzel kapcsolatban mag a szerző mesélte el, hogy az alkotófolyamat idején ez volt az a zenemű, ami segített elmerülni az írásban.

Mostani kötete, a Hosszú egy nagymama ápolásának a történetét dolgozza fel. Hamar kiderült, hogy a lírai én azonosítható a költővel, ám itt megjegyezte, hogy a történetet nemcsak ő írta, hanem vele együtt sokan mások is. Saját véleménye szerint sajnos ez egy elég sokakat érintő dolog, a legtöbbeknek van tapasztalata egy beteg hozzátartozó, közeli családtag ápolásában. Épp ezért könnyen érezhetik magukénak az emberek a kötetet. Végig törekedett arra, hogy ne legyen semmilyen tabu, feldolgozta a betegség, az ápolás és a halál témáit, igyekezett természetesen hozzáállni ezekhez a témakörökhöz. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem terápiás jelleggel kezdett el írni, hanem mert kiemelten fontosnak tartja, hogy az emberek beszéljenek ezekről a dolgokról.

A beszélgetés ideje alatt Szerda Zsófia fotóit lehetett látni, ami egyben a mostani kiadvány illusztrációs anyagát is adja. Ezzel kapcsolatban a szerző kifejtette, hogy együtt járták ketten a terepet, több fotó készült lovakról is, amelyek aztán inspirálták az írói folyamatban. A ló, mint a kötet egyik fő motívuma, a szerző számára az izmok munkáját jelenti. Elmondta, hogy tudatosan választotta ki ezt a motívumot és a teljes alkotói folyamat során céltudatosan állt össze a kötet.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: Forum Könyvkiadó / Pajzer Csaba

Lerótták tartozásukat a szabadkaiak

Szabadka városa rengeteget köszönhet Bíró Károlynak. Az egykori polgármester 1902 és 1918 között állt a város élén, ebben az időszakban pedig sikerült kialakítani azt a városképet, ami a mai napig annyira jellemzi Szabadkát. Majdnem 70 évvel a halála után most egy egész alakos szobrot kapott a főtéren és a helyiek ily módon törlesztették egy régi adósságukat. A nemzeti összetartozás napján, június 4-én került sor a szobor leleplezésére. Az eseményen rengetegen jelen voltak, többek között a VMSZ elnöke, Pásztor István, az MNT elnöke, Hajnal Jenő, a szabadkai VKT elnöke, dr. Pásztor Bálint, Stevan Bakić polgármester és Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja is.

Szabadka szecessziós városképét Bíró Károlynak köszönheti; polgármesteri hivatali ideje alatt épült meg a városháza, de az mellett a palicsi vígadó és a víztorony is. Pásztor István, aki a szobor felállítását is kezdeményezte, ünnepi beszédében rámutatott, hogy Bíró Károly nevét kitörölték az emlékezetből és szellemmé változtatták. Nem volt bűnös, mégis Trianon után eltörölték az emlékét és 88 éves korában a hidegtől és nélkülözéstől nyomorogva hunyt el.

A VMSZ elnöke kifejtette, hogy ez a város, amely annyira büszke szecessziós városházájára és Palicsfürdőjére, kitörölte annak a polgármesterének az emlékezetét, akinek mindazt, amire ma is épül a város imázsa, köszönhetett. Pásztor István abban bízik, hogy a mostani szobor felavatása egy mérföldkövet jelent majd a város történelmében, mert eltörli majd azt a nézőpontot, ami a várost kisajátító gondolkodást jellemzi. A közös gondolkodásban és fejlődésben hisznek és ez azt is jelenti, hogy most visszakerül Bíró Károly a város történetébe.

A szobor a városháza előtt áll, felavatása után pedig többen lefényképezkedtek, illetve lekezeltek vele. A munka Lantos Györgyi és Máté István magyarországi szobrászművészek alkotása. Az egész alakos szobor mellett egy plakátoszlop hirdeti magyar, szerb, horvát és angol nyelven Bíró Károly érdemeit. A Vajdasági Magyar Szövetség által alapított Bíró Károly Alapítvány kezdeményezte az emlékmű felállítását.

Forrás: vajma.info                         Fotó: Pannon RTV

Bemutatták dr. Papp Árpád legújabb köteteit

Dr. Papp Árpád két kötete is bemutatásra került a héten a Szabadkai Városi Múzeumban. A Délszlávok Párizsban – Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai, illetve az Igaz történetek Mindenkiföldjéről I – II. című műveit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által jelenhettek meg. A bemutatón jelen volt a múzeum igazgatója, Mihájlovity Anikó, aki köszöntötte a látogatókat. A szerzővel ezek után Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa beszélgetett Trianonról, az érintett eseményekről, valamint a történelmi és a néprajzi munka különbségeiről.

Utóbbi a kiadványok méltatása közben kiemelte, hogy a Délszlávok Párizsban egy történészi munka. Ez dr. Papp Árpád tanulmánya mellett 127 szerb és francia nyelvű hivatalos dokumentum magyar nyelvű fordításait tartalmazza. A másik munka, az Igaz történetek Mindenkiföldjéről egy néprajzi jellegű mű; ez személyes visszaemlékezésekből áll az 1941 és 1948 közötti időszakról. Maga a szerző az előbbi kapcsán kifejtette, hogy az a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság határainak kialakulását, valamint a békekonferencián részt vevő délszláv  szakértői bizottságok munkáját mutatja be még a szerb történészek által sem feldolgozott dokumentumokon keresztül. Ilyen módon is törekszik Trianon témájának tárgyilagos megközelítésére.

Persze dr. Papp Árpád is elmondta, hogy teljes tárgyilagosságot senki nem várhat el magáról, de mégis nyitottnak kell lenni a tényekre, amelyek a valósághoz visznek közelebb bennünket. Rámutatott, hogy a délszláv állam határainak létrejöttében nagy szereppel bírtak a délszláv tudósok. Elmondta azt is, hogy a tudósok már az I. világháború kitörését követően, 1914 őszétől a nagyhatalmi központokban tudományos népszerűsítő tevékenységet folytattak a délszláv állam létrejötte érdekében.

Utóbbi kötettel kapcsolatban elhangzott, hogy az olvasható visszaemlékezések begyűjtése egy csapat néprajzkutatóhoz köthető; ezt szerkesztette egy kétkötetes kiadvánnyá dr. Papp Árpád. Bácska harminc településéről gyűjtöttek elbeszéléseket a II. világháborúról, a magyarellenes partizán megtorlásokról, valamint a Tito és Sztálin 1948-as szakításáról. A mű a szájhagyományra épülve mutatja be, hogyan élték át a történelmi változásokat az érintettek. A szerző ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egyes elbeszélések egyenesen ellentmondóak voltak vagy több helyen eltértek a különböző visszaemlékezők között. Mindenesetre a legtöbb történetben jelen van a jellemző bácskai magyar vonás, a humor, hiszen sokan a legtragikusabb eseményekről is képesek egy idő után humorosan nyilatkozni.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: Pannon RTV

A szecesszió – a KDSZ bemutatója

A holnapi napon, azaz június harmadikán láthatja a nagyérdemű a Kosztolányi Dezső Színház idei évadának utolsó, hatodik bemutatóját. Este 19 órától tekinthetik meg Zlatko Paković szerzői projektumát, amely a Szabadkai szecesszió címet viseli. Azok, akik az első előadásról lemaradnak, másnap azonnal pótolhatják is a mulasztást, hiszen akkor megejtik az első reprízt is. A rendező a sajtótájékoztató keretein belül beszélt új előadásának témájáról, a szecesszióról; annak központi szerepéről, több irányból való megfoghatóságáról.

A szecesszióval találkozhatnak majd a nézők, mint művészi szellemiség, mint elkülönülés a rutinszerű, sztereotípiák mentén szerveződő élettől és az erre való reflektálástól. Ily módon tarthat majd szemei elé tükröt a közönség, amely a művészetet és a filozófiát már nem a szecessziós elszakadás szellemiségében értelmező európai polgárság közelmúltját és jelenét tükrözi.

Mészáros Gábor, Fülöp Tímea, Kucsov Borisz, Verebes Andrea, Búbos Dávid színészekkel találkozhatunk a színpadon a mostani előadásban, ám a ezúttal hozzájuk csatlakozott Ladik Katalin is. Utóbbi elmondta, hogy Újvidéken élte meg a szecesszió élményét oly módon, ahogy a rendező a szavaiban ábrázolta. Ott és akkoriban teljes átéléssel része volt az avantgárd művészeti világnak, az akkori szellemiség pedig tükrözte a szakítást a hagyományos művészettel.

Gondolatait Kucsov Borisz is megosztotta a jelenlévőkkel, aki elmondta, hogy számára, alkotóként, szereplőként és született szabadkaiként, számára nehezebb összetett mondatokban fogalmazni. A lehetőség adott, de nem feltétlen van szükség rá. A mostani előadás sokkal inkább jelent neki érzéseket, hangulatot, csendet.

A továbbiakban Mészáros Gábor emelte ki, hogy immáron a hatodik bemutatóra kerül sor az évadban, ami egyértelmű jele annak, hogy a Kosztolányi Dezső Színház sikeresen vívta meg a harcokat az elmúlt időszak nehézségei közepette. A Szabadkai szecesszió előadás zeneszerzője Mezei Szilárd; a díszletért, valamint a jelmezekért Daniela Mamužić a felelős; a koreográfia pedig Fülöp Tímea nevéhez köthető. Szabadka Város, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosították az előadás anyagi hátterét.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: Pannon RTV

Magyar Arany Érdemkereszt délvidékieknek

A magyar köztársasági elnök, Áder János több délvidéki, illetve a Délvidéken tevékenykedő és alkotó személyt ismert el az elmúlt időszakban a különböző nemzeti ünnepek alkalmával. Az elismerések átadását azonban némileg átírta a koronavírus és a járványhelyzet, épp ezért kicsit később, de végül sor kerülhetett az átadásra. A tegnapi nap folyamán kézbesítették a kitüntetéseket Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának közreműködésével egy alkalmi fogadás keretében a palicsi Zvonko Bogdan Borkastélyban.

Az eseményen Csallóközi Eszter főkonzul adta át az elismeréseket az érintetteknek, aki rámutatott, hogy a magyarság érdekében kiemelkedőt cselekedett személyeket ismerik el ilyen módon. Manapság a Kárpát-medence teljes területén történnek kitüntetések és átadások, ami újfent erősíti a nemzeti összetartozást. Az ehhez hasonló események jól jelzik, hogy mind egyetlen nemzet tagjai vagyunk.

Tavaly októberben részesült Magyar Arany Érdemkeresztben dr. Bimbó Mihály, Raffai Judit, Talpai Sándor és Török György. Áder János idén, március 15-én további öt délvidéki személyt tüntetett ki hasonló módon: Bordás Győző, dr. Jeges Zoltán, Lőcsei Ilona, Özvegy Károly és Szabó-Hangya Teréz is Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosnak vallhatja magát.

Magyarkanizsa község volt polgármestere, a Vajdasági Magyar Szövetség volt alelnöke, dr. Bimbó Mihály a délvidéki magyar közösség érdekében végzett közéleti tevékenységéért részesült elismerésben; Raffai Judit néprajzkutatót a magyar kultúra ápolásáért, népmesekincsünk gyűjtéséért és népszerűsítéséért ismerték el. Szintén a délvidéki magyarság érdekében végzett tevékenységeiért ismerték el Talpai Sándort, a Vajdasági Magyar Szövetség alapító tagját, volt alelnökét.

Hasonló okból tüntették ki a Magyar - Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, az Elzett Certa Kft. ügyvezető igazgatóját, Török Györgyöt. Az idei március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tüntették ki Bordás Győző Márai Sándor-díjas írót, szerkesztőt a délvidéki magyarság sorsát hitelesen megörökítő írásai, valamint a délvidéki magyar kulturális és közéletben vállalt szerepe elismeréseként. Szintén a délvidéki magyarságért végzett több évtizedes munkáját ismerték el az érdemkereszttel dr. Jeges Zoltán villamosmérnököt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A Délvidéken élő bukovinai székelyek örökségének megmentéséért, valamint a délvidéki magyarságért tett erőfeszítéseiért tüntették ki Lőcsei Ilona szerkesztőt, riportert, újságírót.

A délvidéki magyar kultúra támogatásáért, valamint a délvidéki magyar szerzők köteteinek megjelentetését segítő munkáiért ismerték el Özvegy Károlyt; Szabó-Hangya Teréz újságíró, riporter és hitoktató pedig a szabadkai magyar közösségért tett tevékenységeiért tüntették ki. Az eseményen jelen volt a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István; Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, akik így elsőként gratulálhattak a kitüntetett személyeknek.

Forrás: vajma.info                         Fotó: Molnár Edvárd / Pannon RTV

Pénteken bemutató a szabadkai Népszínházban

Az ötödik bemutatójára készül a Népszínház Magyar Társulata, amely Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című vígjátéka lesz. A nagyérdemű először pénteken este, 19 órától tekintheti meg az új produkciót. Az előadás kapcsán megtartott sajtótájékoztatón felszólaltak az intézmény vezetői, Miloš Nikolić színházigazgató, Körmöci Petronella társulatvezető és Mezei Kinga rendező.

A társulat vezetője, Körmöci Petronella elmondta, hogy egy megpróbáltatásokkal teli időszakot tudhat maga mögött a színház a járványhelyzet miatt. Ennek ellenére mindenképp pozitív kifejlettel számolhattak el, hiszen végig tudtak dolgozni, létrejöhettek az új produkciók és a meglévő előadásokat is tudták játszani. A továbbiakban megköszönte a közreműködést minden érintettnek, beleértve az anyagi hátteret biztosító Nemzeti Kulturális Alapot és a Magyar Nemzeti Tanácsot, illetve az igazgatót, Miloš Nikolić-ot is, aki végig támogatta, hogy színpadra kerüljön a darab.

Körmöci Petronella hozzáfűzte még, hogy a Népszínház művészeit láthatja majd a közönség a produkcióban; a frissen a társulathoz szerződött Budincsevity Krisztián is köztük lesz majd, így őt első alkalommal láthatják a nézők. A mostani előadás első alkalmat jelent Mezei Kingának is, hiszen ez az első rendezése a szabadkai Népszínházban. Ő elmondta, hogy ez egy bravúrosan megírt darab, az elmúlt évtizedekben mégsem láthatta a délvidéki közönség. A műben szenzációs a cselekményvezetés, a szerző pedig nagyon komoly precizitással írta azt meg. Mezei Kinga rámutatott, hogy épp ezért rendkívüli munka ez a színészek számára. Azonban mindenki remekül elsajátította a karakterjegyeket, amit a szerep megkövetel.

Kifejtette a továbbiakban, hogy ritkán nyúl klasszikusokhoz, illetve több forrásból szokott meríteni előadásainál. A mostani esetben azonban nem volt tere semmilyen jellegű belenyúlásnak sem. Természetesen ez nem is minden áron a cél; abban bíznak, hogy sikerül egy emlékezetes, felhőtlen estét biztosítani a nézők számára.

A sajtótájékoztatón szóba került a felújított Népszínházba való beköltözése a társulatnak; ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy nincs még konkrét időpont, abban bíznak, hogy minél előbb beköltözhetnek. A színészek nemrégiben megtekinthették a munkálatokat és bejárhatták az épületet; amikor elkészül, a régió legmodernebb színháza lesz majd. A munkálatok körüli finanszírozási problémák már nincsenek, miután kiemelt fontosságú nagyberuházássá vált a színház felújítása. A koronavírus sajnos okozott némi időbeli csúszást, de remélhetőleg minél előbb elkészül a város egyik legjelentősebb épülete.

Az előadással kapcsolatban fontos információ, hogy a járványügyi intézkedések még mindig hatályban vannak, ezért nem tudnak telt ház előtt játszani, csak korlátozott számú nézőt fogadhatnak be. Ezért kiemelten fontos a korábban történő jegyfoglalás.

Forrás: vajma.info                 Fotó: Pannon RTV

Támogatás a palicsi vitorlázóknak

A Palicsi Vitorlásklub fiatal versenyzői magyar kormányzati támogatásban részesülnek, amit sajtótájékoztatón jelentett be Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A tó partján megtartott sajtótájékoztatón jelen volt az államtitkár mellett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnöke, valamint Kikity Andrea, a Palics Vitorlásklub tagja és a Szerbiai Vitorlásszövetség alelnöke. A magyar kormány korábban is támogatta már az egyesületet, az együttműködés pedig várhatóan a jövőben tovább folytatódik majd.

Elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel a sajtótájékoztatón, ahol örömét fejezte ki, húgy újra találkozhat az államtitkárral, akivel két évtizedes barátság és együttműködés köti össze. Beszédében rámutatott, hogy sokat köszönhet a határon túli magyarság Soltész Miklósnak az elmúlt években végrehajtott munkáiért. Kiemelte, hogy a magyar kormány nemzetpolitikában felmutatott teljesítménye példaértékű, hiszen a délvidéki magyarság segítése mellett támogatja a magyarországi szerbeket és horvátokat is. Elmondta, hogy bár a mostani alkalom, a vitorlásklub ügye talán nem megegyező jelentőségű a komolyabb, egyházi, illetve kisebbségi ügyek fontosságával, mégis ez is részét képezi az együttműködésnek.

Kikity Andrea, a Palics Vitorlásklub tagja, a Szerbiai Vitorlásszövetség alelnöke elmondta, hogy versenyzőik eredményei az elmúlt időszakban egyre jobbak, hiszen országos bajnokaik vannak, és a nemzetközi regattákon is egyre többször érnek el kimagasló eredményeket a palicsi vitorlázók. Kifejtette, hogy a sikernek rengeteg összetevője van, de minden vízen töltött óra nagyon fontos. Tavaly lehetőséget kaptak a szerbiai vitorlázók, hogy a Velencei-tavon egy héten át vitorlázzanak és edzőtáborban vehessenek részt, Kikity ezért külön hálás volt Soltész Miklós államtitkárnak.

Soltész Miklós elmondta, szeretnének lehetőséget biztosítani a fiataloknak, hogy minél több helyen versenyezhessenek, vitorlázhassanak. Szeretné, ha a fiatalok megszereznék a tudást, amivel Európa és a világ bármely pontján rendezett versenyeken szerepelhetnének. A magyarországi szerb közösség vezetőivel épp ezért döntöttek úgy, hogy az idén is meghívják a Velencei-tóra egy táborba azokat a gyerekeket, akik versenyeznek és készülnek bajnokságokra vagy egyéb megmérettetésekre.  A tavalyi évhez hasonlóan pedig ugyanúgy várnak magyarokat, szerbeket és más nemzetekhez tartozóakat is azzal az üzenettel, hogy itt, ebben a térségben egymásra vagyunk utalva, segítenünk kell egymást. Az egyhetes edzőtábor július végén kezdődik.

Forrás: hetnap.rs                   Fotó: Tóth Tibor / Hét Nap

A Népkör Aranykapu játszóháza 15 éves lett

Az idei év kiemelten jelentős a Népkör Magyar Művelődési Központ számára, hiszen idén működésének 150. évfordulóját ünnepli, de nem ez az egyetlen jelentős esemény most a központ életében. A Népkörhöz tartozó Aranykapu játszóház idén 15 éves. Ennek apropóján egy koncerttel ünnepeltek szombaton, azonban Polyákovity Izabella művelődésszervező elmondta, hogy az egész évadra jellemző lesz majd a jubileumra való emlékezés.

Mikor 2006-ban az Aranykapu megalakult, mindenképp úttörőnek számított a környéken, a városban is egyértelműen az elsők között nyitottak meg. Mindig külön kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a játékok természetes anyagokból készüljenek; ez a kezdetek óta nem változott, ebben kérdés nélkül kiemelkednek a többi játszóház közül. Most szombaton került sor a nyitórendezvényre, a játszóház jubileumi programjai pedig az egész évet felölelik majd.

A művelődésszervező kifejtette, hogy a hétvégén tartottak kézműves foglalkozást, valamint új gyermeklemezét bemutatta a jelenlévőknek a Juhász zenekar. Ezeken túl ott volt például az Aranykapu Néptáncegyüttes is, mint az egyik, a játszóházzal szorosan együttműködő szakosztály. Rajtuk kívül további táncegyüttesek is, akik műsoraikkal képet festettek az előző időszak munkáiból. A programok sorát bővítette egy jótékonysági akció is.

A programszervező elmesélte, hogy a célok között szerepel a játszóház felújítása, a rendezvényen egybegyűlt szülők és vendégek pedig hozzájárulhattak a fejlesztésekhez. Ez kapcsán háláját fejezte ki, ugyanis bőkezűek voltak az érintettek. Nem is lehet kérdés, hogy fontosnak tartják a játszóházat, annak működését, megújulását, korszerűsítését.

A játszóház egyébként szerdánként és csütörtökönként a legkisebbeket várja; előbbi nap a 4-6 évesek ismerkedhetnek meg a néptánc alapjaival, a népi kézműves technikákkal. A csütörtöki napokon kötetlenebb keretek között, családi programként várják a 0-6 éveseket szüleikkel, ilyenkor a közösségi élményen, az ismerkedésen van a hangsúly. A programok iránt igen komoly az érdeklődés és nincs ez másként a Népkör egyéb foglalkozásaival sem.

Maga a játszóház egyébként alkalmas arra is, hogy azok a kisgyerekek, akik nem magyar tagozatra járnak, ily módon gyakorolhassák a magyar nyelvet. A Népkör megalakulásának idején az alapszabályként kihangsúlyozták, hogy vallási, nemzeti és rassz megkülönböztetés nélkül mindenki tagja lehet a körnek, amennyiben tiszta erkölcsű és feddhetetlen jellemű. Épp ezért a szerb ajkúakat is örömmel látják a rendezvényeken, a foglalkozások pedig minden gyermeknek segítenek a magyar szókincsük gazdagításában.

Forrás: vajma.info                 Fotó: Népkör Facebook-oldal