Blog - Hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv is Szabadkán

A Városi Képviselő-testület legutóbbi ülésén több fontos kérdést is megvitattak az érintett felek. Mostantól a bunyevác nyelv is hivatalossá vált Szabadka területén és bár a legtöbben támogatták ezt, az elfogadásáról mégsem volt teljes egyetértés a képviselők körében. A napirendi pontok között szerepeltek még a városi közműfejlesztést érintő témák is. Ezek mellett pedig személyi kérdésekről döntöttek a testület tagjai.

Szabadka - a szecessziós város

Írásos dokumentumok Szabadkát először 1391-ben említik Zabotka vagy Zabadka néven.Területe a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. A települést Mátyás király 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta, aki 1470-ben várat építtetett. A mohácsi csatát (1526) követő zűrzavaros időszakban Jovan Nenad (magyarosan Cserni Jován) kiáltotta ki magát a környék urává, és ez lett a délvidéki felkelés központja, amely röviddel ezután megszűnt. Történelmi szempontból ez csak annyiban bizonyul jelentősnek, hogy szerb források előszeretettel hivatkoznak rá, és a város főterén szobrot állítottak „legendás” alakjának. 1542-ben a törökök elfoglalták a várost, és majd csak 1686-ban, tehát mintegy százötven év múlva lesz szabad újra. A hódoltság megszűnte után lakosainak katonai érdemeiért és hűségéért Mária Terézia előbb Szent Mária névvel kamarai mezővárossá, majd 1779-ben Mária Theresiopolis néven szabad királyi várossá emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a város a győztes kaponyai csatának köszönhetően magyar kézen maradhatott. A rohamos fejlődés a XIX. század második felében indult meg: 1869-ben vasúti közlekedés köti össze a világgal, a magyar millenniumra (1896) megnyitják az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos jár Szabadka és Palicsfürdő között. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést, mint ezekben a „boldog békeidőkben”. Ekkor nyeri el a város szecessziós arculatát. Az első világháború végén, 1918. november 13-án a szerb és a francia csapatok bevonultak Szabadkára, 1920. június 4-én hivatalosan is elszakították a történelmi Magyarországtól és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Rövid időre, Jugoszlávia felbomlása után, 1941 és 1944 között Szabadka ismét Magyarországhoz került.

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) ma Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzet székhelye.

Szabadkai szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • V. Kiállni Sosem ART
  • Módosításokkal, de megrendezik a Desiré fesztivált
  • A Kiállni Sosem ART elnevezésű rendezvényt 2018-ban indította útjára a Vajdasági Ifjúsági Fórum, hogy teret adjon a vajdasági fiatal művészeknek, illetve, hogy hangot adjon a művészetnek, mint értéknek. Az idei ART-on hét tehetséges vajdasági magyar fiatal műveit tekinthetjük meg a Corvin Mátyás 9-es szám alatti központban.

  • Módosított programmal, többszöri átszervezés után, a koronavírus-járvány miatt bevezetett új intézkedések betartása mellett november 22. és 30. között rendezik meg a Desiré Central Station kortárs nemzetközi színházi fesztivált Szabadkán. A szervezők a közösségi médiában folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket az aktuális változásokról, és a legfrissebb programról. A fesztiválon két magyar előadás lesz látható a tervek szerint. Az Újvidéki Színház és a Szegedi Nemzeti Színház koprodukciójában Pintér Béla legismertebb darabja, a Parasztopera Keresztes Attila rendezésében kerül színpadra, és a fesztivált Hajdu Szabolcs trilógiája - az Ernelláék Farkaséknál, a Kálmán-nap, valamint az Egy százalék indián - zárja a Látókép Ensemble előadásában. A koronavírus-járványra tekintettel ebben az évben az előadások után nem szerveznek napzáró bulikat. A Desiré Central Station fesztivál nevét a szervező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház névadójának a becenevéről kapta, először 2009-ben rendezték meg.