Új előadás a Kosztolányi Dezső Színházban
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház ötödik bemutatója következik a jelenleg is tartó évadban, amelyet A nézés költészete címre kereszteltek. Érdekesség a darabbal kapcsolatban, hogy a közönség már láthatta az elmúlt két évben munkabemutatók keretén belül, ilyen alkalomra például a Desiré Fesztivál elején volt példa. Az előadásnak sikerült végül elnyernie a végső formáját, ezzel pedig a KDSZ a műsorára is tűzte azt.
Egy szöveg nélküli darabról van szó A nézés költészete esetében; a fent leírtak kapcsán pedig egyértelműen elmondhatjuk, hogy hosszú időt igényelt, mire felöltötte a végleges formáját. Az előadás promóciós sajtótájékoztatóján a rendező, Urbán András nyilatkozta, hogy nagy öröm számára ennek a produkciónak a bemutatása.
Elmondta, hogy egy teljesen új jellegű darabra számíthat a közönség; nem olyanra, amihez eddig hozzászokhatott. Némileg visszaköszön a darabból Tolnai Ottó Kisinyovi rózsa című szövegéből készült produkció, de mindeközben nem egy drámáról van szó. A közönség számára több tárgy is ismerős lehet majd a színpadon, amikkel más előadások keretein belül találkozhattak már. A mostani produkcióval a cél a keresés; a leglefokozottabb formájában keresik azt, hogy mi is a színház. Saját elmondása szerint „Az emberi test, annak jelenléte és a különböző tárgyak viszonya mutatkozik meg a színpadon. Valójában ez az élő és holt vizsgálata, illetve fontos még a látás, ami alapján a néző befogadhatja azt, amit lát.”
A rendező hozzátette, Mezei Szilárd zenéje szintén rendkívül jelentős része a darabnak. Erről azt mondta, hogy a néző beül nézni a történést, ami vizuálisan hat rá, a zenével együtt pedig meditatív állapotba kerül. Urbán kifejtette, hogy nehéz elképzelni a színészt, aki teljesen lemond saját magáról előadás közben. A mostani előadásban a színészek személyisége nem jut kifejezésre, eltakart formában látszanak majd. Az eszköztárak, amikhez színészként nyúlhatnak, erősen le vannak korlátozva. Arra törekedtek, hogy megakadályozzák a lehetőségét annak, hogy olyan történetiség születhessen, ami valami mást jelent, mint amit látunk. Hozzátette még, hogy magát az előadást úgy reklámozzák, hogy jöjjenek a színházba és álmodjanak a színészekkel életről, halálról; vagyis magáról a világról.
A darab egyik szereplője, Fülöp Tímea fejtette ki azt, hogy miért nehéz a színész munkája még úgy is, hogy szövegek tanulásával nem kellett foglalkozniuk. Erről elmondta, hogy arctalan emberek a darabban, nincsenek színészi eszközeik, ezért még nagyobb kihívás számukra ez a munka. Az egyetlen, ami számít a jelenlétük és amit a néző belelát ebbe. Elgondolkodik, hogy mit lát és milyen hatást vált ki benne. Egy másik résztvevő, Varga Heni is hasonlóan fogalmazott; azt mondta, hogy amikor utazik, valójában tereket hagy el és tölt meg, amiknek a változásához kell az élő és az élettelen tárgy egyaránt. Az előadásban mind a hat színész egységes, a vizuális élménynek köszönhetően pedig a néző a darabot követve utazhat és álmodhat.
A darabban a nagyérdemű láthatja még Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor és Verebes Andrea színészeket. A zenét Mezei Szilárd szerezte, a díszletért Urbán András felel és művészeti munkatársként Daniela Mamužić működött közre. A darab bemutatója holnap, május 14-én lesz 19 órakor a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban; a reprízre pedig május 23-án kerül sor, szintén 19 órai kezdéssel.
Forrás: vajma.info Fotó: Pannon RTV
